2015. május 24., vasárnap

Pünkösd

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.


Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!


A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!


Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...


És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!


                                                                     Dsida Jenő: Pünkösdi várakozás


2015. május 21., csütörtök

Reggel a kertben


Tegnap reggel kikísértem a fiúkat és találkoztunk a járda szélénél egy kicsi rézsiklóval. Még fiatalka lehet, mert 35 centi körüli hossza nagyjából a fele a végleges méretének. Szóval egyelőre csak a rovarokat pusztítja nálunk, ami nem zavar, de ha megnő és a gyíkokat is célba veszi, annak nem fogok örülni. Bár az sem biztos, hogy itt lakik, lehet, hogy csak erre járt.


Közben azért mutatok virágot is. A pázsitszegfű épp a legjobb formáját hozza.


És a rózsaloncok is virágba borultak.



Mi mást találhattam volna rajta, mint egy aranyos rózsabogarat. (Ez a neve, nem becézgetem.) Éppen a felkelő nap felé fordította a hátát, szépen megcsillan rajta a fény.


 A virágloncon is vannak végre virágok, picik, de illatosak. És egyre többen lesznek.


Az ajtó melletti ágyásba ismét ültettem margarétát, mert nagyon szeretem és tavaly is hatalmas bokorrá nőtt nyár végére. Nem is tettem most mellé mást, úgyis elnyomná.


A napvirág is kinyitotta első virágait. Rendkívül bájosnak, kecsesnek látom.


De van még olyan varjúháj is, ami épp most felesel a napnak. 


És a levendula is kezdi már. Még csak egy-két bimbó, de hamarosan tele lesz illatával az udvar!


Aztán van olyan is, ami nem a virágával díszít. A deres csenkesz is épp most hozta kalászait, és habár nem adja vissza a fotó, csodás látvány, ahogy a szélben lengedeznek.







2015. május 20., szerda

13 kerti kuckó, amit könnyen elkészíthetsz

 A gyerekek imádják a zugokat, kuckókat, vackokat. Örömmel bújnak el a rájuk méretezett házikókban. Amit tökéletesen megértek, én is így vagyok ezzel. Lassan itt a nyár, de már most is alkalmas az idő hétvégente és ráérősebb délutánokon a kinti játékra. Akár már gyereknapra meglephetjük a srácokat és zsúrban is biztosan nyerő ötlet egy-két sátor.
Állhatnak a kertben, a teraszon vagy a szobában is.
A legfontosabb szerintem, hogy minden esetben kerüljön a kuckóba puha matrac vagy takaró és kényelmes párnák, ha heverészni szeretnétek benne. Akarom mondani a gyerekek heverésznének benne...
(Legtöbbjükhöz leírást is találtok a linkekre vagy képekre kattintva.)

Az elsők egyszerű sátor formájúak, ami néhány lécből és minimális varrással akár régi lepedőből is kivitelezhető.



Sőt ennél is könnyebben elkészíthető megoldás a faágon vagy kötélen átvetett vászon. Azért az alját ilyenkor is érdemes valahogy rögzíteni, mert egy nagyobb szél felkaphatja. És a formáját is így tudja megtartani. Előbbihez persze nélkülözhetetlen egy megfelelő fa a kertben.

   
apartment34                                      josie-curran

Ha épp nem használjuk a kerti asztalt, a gyerekek nyugodtan játszhatnak alatta. Az asztalra borított anyag díszítéséhez a lehetőségek száma végtelen. És a legjobb benne, hogy ez bent a lakásban is tökéletesen működik. Rengeteg ötletet találhattok a dekoráláshoz még itt.

  
          StipedCoast                            ariadneathome.nl

Nagy kedvencem az indián sátor forma. Az első változat varrás nélkül készült, szerintem gyönyörű. Már önmagában is sok kalandot sejtet. A második is egyszerűen elkészíthető egy varrógép segítségével.

  
thehandmadehome                                    tatertotsandjello

Házikó forma vázának készítéséhez is találtok leírást az első képre kattintva. A második az én munkám, ennek váza talán sokatok számára ismerős. Nekünk is volt gyerekként ilyen, műanyag borítással. Egy tönkrement huzat helyett készítettem a fotón láthatót. Ugyan ez nagy munka volt, de érdemes a kettőt kombinálni, ha van otthon ilyen régi műanyag váz.

    
 sew4home                                     bogarkrea

  Hulahopp karikára rögzített függöny anyagból is könnyedén válhat kuckó. A textilt odafogathatjuk csipeszekkel vagy megvarrhatjuk profi módon. Nyilván jó, ha van hozzá egy szép nagy fa a kertben, amire felfüggeszthetjük!

       lushome                               thegirlcreative

Ha pedig semmi kedvünk varrni és barkácsolni, vegyük elő a sátrat - vagy kérjünk kölcsön pár hétre -, és kempingezzünk a kertben. Nagy előnye az otthoni táborozásnak, hogy sok egyéb kényelmi kiegészítővel pazar keleti kényelemben lehet részünk közben.


Élvezzétek a jó időt és készítsetek kuckót a gyerkőcnek! Vagy magatoknak! 


2015. május 19., kedd

Rendszerezzünk!

Előre bocsájtom, hogy nem szeretném senkinél kiverni a biztosítékot a zokni tárolásommal. Ugyanakkor mióta ilyen rendben vannak, azóta mindig megtalálom azt a párost, amit épp fel szeretnék venni - ami valljuk be, a sok egyforma fekete zokni közt tényleg nagy kihívás, ugyebár... Mindegy, akkor is sokkal szebb így. És nem is mind egyformák! Szóval egyszerűen öröm kinyitni, belenézi is a fiókba. Nekem ez is fontos!
Most a gyerekek szekrényébe leshettek be - mert időközben meggondoltam magam és mégsem mutatom meg a sajátomat. :)

Semmi extra nincs a módszeremben, egyszerűen laposra hajtogatom a zoknikat és méret (meg persze szín) szerint rakom külön sorokba őket. Ugyanígy a többi fehérneműt is. A legfontosabb nyeresége az egésznek, hogy kényelmesen, áttekinthetően elférnek kicsi fiókban, dobozban is. Persze ehhez kell az, hogy a régóta páratlanokat, elkopottakat, esetleg sosem hordottakat, gyerekek estében a kinőtteket időről időre kíméletlenül kirakjam. (És ez minden ruhánkra érvényes. Csak annyi van a gardróbban, amennyit tényleg felveszünk!) Ezek a rekeszes tárolók egyébként az IKEÁ-ból valók.


Akár videón is megnézhetitek, hogyan lehet helytakarékosan és szépen hajtogatni. Itt az én módszeremet (a második a videón - egyébként én ennyire nem csinálom precízen, de úgy is jó!) vagy még egyszerűbben összehajtva itt.

Legkönnyebben a fiókokat kisebb fakkokra osztva lehet rendet tartani bennük. Ehhez szép, tiszta cipős vagy egyéb dobozokat is használhattok. Jó ötlet az alábbi képen bemutatott módszer (ez nem az én fiókom!), ahol a dobozokat hosszában vagy keresztben méretre vágták, így tökéletesen illeszkedik a fiókhoz és a tárolni kívánt darabokhoz.


Van bevált tárolási praktikátok?
Örülnék, ha megosztanátok velem!



2015. május 18., hétfő

Szeretem...

a házikókat. Engem mindig a mesékbe vagy távoli, sosem látott tájakra repítenek gondolatban a különleges építményeket ábrázoló illusztrációk, tárgyak, figurák. Tudom, korábban is mondtam már, de most épp aktuális, így újra mutatok nektek párat a kedvenceim közül.
A sajátom is köztük van, mert most épp az is kedvenc. Régóta tervezgetem a házikó párnák megvarrását, végre ennek is eljött az ideje.

   1. madaras illusztráció - Philip Kirk, 2. ezüst + réz gyűrű fehercsaba, 3. füstölő -Sempre, 4. fülbevaló Szilvia Vihriälä5. illusztráció Jessica Hogarth, 6. kerámia házikó Mayanda, 7. házikó párnák - boGár krea

Sok-sok mindenféle házikót találsz még a gyűjteményemben:

2015. május 15., péntek

A szivárványos ház

- Szia! - lépett oda az egyedül üldögélő alakhoz.
- Szevasz! - felelt egykedvűen az idegen és tovább rugdosta maga alól a kavicsokat.
- Van kedved dobálni? - mutatta fel a kezében szorongatott kicsi labdát.
- Tőlem...
Kezdetnek ennyi elég is, gondolta bizakodva, mialatt a másik felkászálódott a padról.
- Még nem láttalak a környéken - dobta oda neki a labdát.
- Nemrég költöztünk ide.
- Emiatt vagy ilyen rossz kedvű? - mosolygott rá biztatóan.
- Minden barátomat ott kellett hagynom... - mormogta alig hallhatóan, közben a tér másik vége felé sandított, ahol pár gyerek láthatóan remekül szórakozott.
- Nehéz lehet! - felelte, miközben azon járt az esze, hogy vajon ő mit kezdene, hogy érezné magát hasonló helyzetben.
- És hol laktok? - próbálkozott kis idő múlva újra.
- Arrafelé - intett a háta mögé amaz.
- Tényleg? - kapta fel a fejét - Van abban az utcában egy különös szivárványos ház.  Ha rossz a kedvem, csak elmegyek előtte és rögtön csupa vidámság jut eszembe. Olyan, mintha öröm-varázs lenne rajta. Mások arcán is láttam már ezt a változást. Milyen jó lehet ott lakni!



- Gondolod? Azt hittem kinevetik azokat az embereket, akik ott élnek.
- Én biztos nem! Ilyen háznak csakis érdekes, derűs, boldog lakói lehetnek. Biztos vagyok benne, hogy kedvelném, ha ismerném az illetőt.
- Hát... Ami azt illeti - derült fel végre az idegen -, pont mi lakunk ott...
- Tényleg? Akkor gyere, megmutatom a mi sárga tetős házunkat! - vigyorodott el most már ő is megkönnyebbülten - Különben észrevetted, hogy egyszer sem ejtettük el?


2015. május 14., csütörtök

Mai reggeli

Nem a levegőbe beszéltem ám a múltkor, tényleg turmixolok rendületlenül. Ma reggel kétféle smoothie készült. A felnőtteknek zöldséges, a fiúknak gyümölcsös.
Ha már egyszer ilyen szivárványos napunk van!


Zöld turmixomba került fél kígyóuborka, két zellerszár, egy alma, kis darab gyömbér és egy nagy marék spenót. Ásványvízzel hígítottam és még így is nagyon sűrű volt. Két jókora pohárral (3 dl) lett belőle. A magamét két részletben tudtam csak meginni, olyan laktató. Az alma miatt édeskés, a gyömbértől kissé pikáns, csípős. 

Pink turmixomba egy banánt, egy narancsot, egy nagy marék fekete szedret és ribizlit vegyesen (fagyasztott) tettem. Ezúttal epres ivójoghurttal kevertem össze. Szintén két nagy adag jött ki belőle. Olyan finom, mint egy jóféle gyümölcsfagyi. (Jéggel keverve fogom is helyette készíteni.)
Persze nekem is ez ízlett volna jobban, de szeretném, ha fiúk átnyergelnének idővel a zöldségekre is, úgyhogy példamutatóan kortyolgattam a zöldet. Az sem volt rossz! Csak ne lennék ennyire édes szájú...


Színes világ - szivárvány

Mostanában egyik kedvencem a legutóbb vásárolt csíkos anyagom (alul a békán mutatom). Ennek okán ma a legtarkább összeállítást hoztam nektek a színek világából. 
A legtöbb energia mégis csak az ilyen sokszínű, vidám, életteli képekből árad! Szinte elsöprő erejű ez a vibrálás és jókedv! Ti is érzitek?

     

   



    

    

     






2015. május 13., szerda

Csupa csík

Mivel a májusi akcióban azok a munkáim vesznek részt, amin csíkokat találtok, kicsit rásegítettem a dologra.
Szundi párnákat és sok-sok csörgőt töltöttem fel nektek, mindegyiken ott vannak a csíkok. Persze érdemes a többi polcon is böngészni, mert máshol is találhattok ilyesmiket.
És ez még nem a vége...



Tudjátok: a 20%-os kupon kódját a szerdai (mai) hírlevélben kapjátok meg! 
Még nem késő feliratkozni, amíg az akció tart, minden héten kiküldöm a kuponokat.



2015. május 12., kedd

A reggelek nálunk

Nálunk a hétköznap reggelek nagyjából egyformák, bár hol sietősebbre, hol kényelmesebbre sikerülnek. Ez leginkább rajtam áll. Ugyanis én minden nap magamtól ébredek, de a legkülönfélébb időpontokban - öt és fél hét között. És nem is biztos, hogy a későbbi kelésből következik a sietség, mert ha ötkor felkelek és nekikezdek blogot írni vagy melegebb napokon kertészkedni, akkor könnyen belefeledkezem a dologba és máris sietni kell a többivel...

De mondjuk, hogy időben ébresztem a gyerekeket. Mire felöltöznek asztalon a reggeli. Változó, hogy mi kerül a tányérra, ha sok időm van és kedvem is, akkor sütök nekik brióst, pufi palacsintát, rántottát, főzök zabkását vagy tejbegrízt. A maszatolós dolgokat is ilyenkor kapják, mint lekváros, esetleg nutellás kenyér vagy kalács, hogy ne az iskolában kenjenek össze mindent vele. Sokszor van szendvics zöldségekkel.
Ha valamiért tényleg megcsúszunk, akkor jöhet a müzli, vagy az előző napról maradt kuglóf, muffin, banánkenyér, hasonlók. Na igen, ha maradt... A bögrékbe reggelente kakaó, tejeskávé vagy tej kerül.


Ideális esetben a tízóraijuk is ott van már ilyenkor összekészítve, így én is odaülök velük reggelizni. Ha csúszásban vagyok, akkor amíg ők esznek, addig csomagolom az uzsonnát. Ez többnyire valamilyen szendvics sok-sok zöldséggel, mellé a kitűnőre vizsgázott - tökéletesen mosogatható - kulacsokban tea és természetesen az elmaradhatatlan jókívánság kártya.

Reggeli után következik a kapkodósabb rész, mert a fiúk előszeretettel esznek kényelmesen, beszélgetnek, bohóckodnak, de leginkább próbálják húzni az időt, hátha nem kell majd fogat mosni, csak hogy el ne késsenek. De kell!
Megkapják az utolsó útravaló anyai intelmeket - "jó, jó, tudjuk!" -és a puszikat.
(Apáról azért nem esett szó eddig, mert ő megoldja egyedül a dolgait, de a tízórai és a puszi azért neki is jár.)

Mivel ébresztés előtt igyekszem csöndes tevékenységeket végezni, így én csak ezek után készülődöm - zuhany, öltözködés.
Kitárom az ablakokat, amik aztán tavasztól őszig szinte egész nap nyitva is vannak - nyáron persze éjjel is. (Dolgozni is jobban szeretek úgy, ha árad be a friss levegő és a természet hangjai.) Megigazítom az ágyneműt, beágyazni valamikor a délelőtt folyamán szoktam, mikor már jól átszellőzött az ágy.
Pár percet szánok a konyhára is, többre általában nincs is szükség, ha este már elpakoltam.

Nagyjából kész is vagyok a reggeli teendőkkel fél nyolc és nyolc között. Kezdődhet is a munka!


Ha szívesen olvastok mások reggeleiről (is), ajánlom daily dorothy és Piffeny blogokat. 

Nálatok hogy indul a nap?
Könnyedén vagy döcögve készülődtök?

2015. május 11., hétfő

Szeretem...

a csendet. Nem azt a rémisztő némaságot, mikor semmit sem hallok, csak a saját szívdobogásomat. Habár ennek is megvan az értelme és szépsége. Én még nem találtam, vagy inkább nem szerettem meg.
Én arra gondolok, mikor nincs mesterséges zaj. Sem autók, sem rádió, sem más gép zúgása. Nem zavarja a szél susogását, a madarak énekét, a kutyák ugatását, a természet hangjait. Valójában ez sem csend. Ha az erdő csendjére vágyom, igazából könnyen megeshet, hogy egy hangzavar közepébe csöppenek. De menyire más ez, mint a városok lármája! Megnyugtató, békés, természetes. Víz közelében még inkább! Ezért szeretek a Balatonhoz is ősztől tavaszig menni, mikor alig sétál valaki a parton.


És milyen jó, hogy a kertünk végében már a dombok, hegyek nyújtózkodnak! Nem csap ricsajt senki és semmi. Hallom a saját gondolataimat, érezhetem az érzéseimet minden nap zavartalanul. 
A csend már önmagában ima. A csend jó.