2011

Tavaly ilyentájt arról írtam nektek, hogy én bizony nem vonok mérleget az év végén, nem teszek fogadalmakat és nem készítek új tervekkel, nem állok be a sorba csak azért mert lapozunk a naptárban. Azért jók ezek a "hagyományok", mert megváltoztathatjuk őket amikor csak akarjuk. Például most. :)
Készítettem egy kis összeállítást az elmúlt év terméséről és azt kell mondanom: megérte! Most látom csak mennyi minden történt, milyen termékeny, kreatív, eredményes év van mögöttem és ez remek kiindulási alapja lehet a következőnek. Mért is ne lehetne a fejlődés töretlen, sőt felfelé ívelő?
Íme 2011 történései képekben havi lebontásban:

Januárban hosszas tervezgetés, szabás-varrás után végre elkészült Jámbor, a medve. 


Februárban bemutatkoztam a WAMP-on, ami óriási élmény volt, a lelkesedésem azóta is töretlen!  Újdonság gyanánt ékszereket készítettem a figuráim apróra zsugorításával.

Márciusban elindítottam egy új rovatot "Ötletelő" címmel, ahol szabásmintákat, leírásokat találtok.
Bársony nyuszi és Ciróka cica is ekkor mutatkozott be.

Áprilisban figuráim a Képző- és Iparművészeti Lektorátos szakértő zsűrije elé álltak, hogy megítéljék őket és mindannyian pozitív elbírálásban részesültek.

Májusban Fanni és Peti érkezett meg közénk, akik aztán fali képekre, táskákra, tarisznyákra, falvédőre vándoroltak.
Júniusban Cirókát nyaralni vittük, azóta is sokszor,  nagy szeretettel és vágyakozással emlegetjük azokat a napokat.


Júliusban az ékszerkollekció bővült sok madaras darabbal. Friss levendulával felszerelkezve pedig elkészültek az első levendula tündérek.


 Augusztusban naplókat szépítettem puha borítással. 


Szeptemberben marokmacival bővült a piciknek szóló figurák sora.


Októbertől bevezettem a havi akciót, aminek keretében egész hónapban egy termékre vagy termék típusra kedvezmény jár.
A hónap új terméke pedig az azóta is méltán népszerű garázs batyu volt.

 Megnyitottam az alkotók boltjában is a webshopomat, ahol DIY csomagokat találtok és hamarosan néhány újdonságot még.

Novemberben elkészült az új arculatom, megújult a blog is.


Ugyanekkor megszülettek az első bagolyfiókák, amik nagy örömömre azóta is töretlen érdeklődésre tartanak számot.


És már itt is vagyunk. Decemberben karácsonyig minden napra egy-egy meglepetést hoztam nektek a virtuális adventi naptáramba rejtve, erre talán még emlékeztek.

Ezt az alkalmat szeretném megragadni arra is, hogy megköszönjem nektek, hogy velem vagytok, olvassátok a blogot, követtek a facebookon, eljöttök a vásárokba.   
Remélem jövőre veletek ugyanitt találkozunk! 
Legyen olyan a következő évetek, amilyet szeretnétek! Én azon leszek...


Az én műhelyem - tervek

Túl a karácsonyi örömökön és fáradtságon én már előre nézek a következő örömteli évre. Még pihenek, de az agyam már a teendőkön jár. Nem szoktam az új év kedvéért fogadkozni és megváltoztatni a megszokott, jól bevált dolgokat, de most éppen egybeesik a kettő. A nagy fordulat a műhely életében következik be.

Sokat gondolkoztam már azon, hogyan is lehetne elkülöníteni a munkát és a család életét így, hogy itthon dolgozom. Eddig nem sikerült, mert hiába voltam már túl a munkaidőn, nem tudtam úgy leülni vagy mást csinálni, hogy közben ne varrjak, tervezzek vagy csak egyszerűen teljes odafigyeléssel másra koncentráljak.  Persze azt szerettem volna, ha itthon, a házon belül sikerül megoldanom, de emiatt nem tudunk és nem is akarunk most hozzáépíteni, az alsó szint pedig - ami még egy félkész plusz szobával is rendelkezik, így bármire használható - sajnos túl sötét az ilyen munkához (és a lelkem békességéhez). De ahogy lenni szokott hosszas vívódást követően hirtelen jött a megvilágosodás: szüleim házának jó néhány helysége kihasználatlan, mióta elköltöztünk tőlük és csak egy utcányira laknak. Kézen fekvő tehát, hogy újra birtokba vegyem régi szobámat (illetve a gyerekek régi szobáját), ami világos is, tágas is és kiváló műhely alap. 
E mellett mindenki örül, mert egyrészt újra otthon leszek minden nap, másrészt amikor itthon vagyok, akkor az az idő a családé lesz. Persze az új rendszer megkívánja majd az új napirendet, de ahogy én látom hatékonyabb és rendszerezettebb lesz az időbeosztásom és ennek örülök.

Most a legjobb résznél tartok: tervezem a műhely berendezését. Igyekszem viszonylag kevés kiadással, mégis szép, barátságos és csajos szobát létrehozni (itthon a fiúk miatt nem túl habos-babos a lakás, habár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez tőlem is távol áll). Elsősorban fehér színeket fogok használni, hogy ne nyomjam össze a teret, némi (antik)fa kiegészítéssel, az egészet pedig szeretném feldobni valami élénk színnel. Szeretem a zöldet, de az ablakon szinte árad befelé a kert és szobanövényeket is fogok itt elhelyezni, így azt most elvetem. A lilát éppen meguntam kicsit, a kéket pedig ebben a szobában hidegnek találom - északnyugati fekvése miatt. (A piros és a sárga nem az én színeim.) Marad a rózsaszín? Még semmi sem biztos. Szeretnék az egyik falra valamiféle növény motívumos - virágos? - tapétát, valószínűleg ez fogja majd végül eldönteni a kérdést. Egyikbe egyszer csak beleszeretek és onnantól nincs megállás.
Egyelőre itt tartok, rajzolok, szerkesztek és nagyon élvezem.













December 24.

Elérkeztünk az utolsó laphoz az adventi naptárunkban. 

Nem maradt más hátra, mint hogy áldott, békés karácsonyt kívánjak mindenkinek!

Ady Endre: Karácsony

I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra. 
 
 
 

December 23.

Túl a nehezén már csak a karácsonyfa díszítése következik. Persze kitalálni, hogy milyen legyen már késő, de talán ilyenkorra már mindenkinek van jól bevált ötlete vagy éppen vadonatúj elképzelése.
Nálunk a piros-fehér-zöld némi arannyal a megszokott, a színek arányát változtatva, minden évben egy-két új dísszel kiegészítve.
Néhány inspiráló kép következik ismét, ami még megvalósítható a meglévő készletből:










December 22.

Ha már minden megvan az ünnepi fogásokhoz, elmélázhatunk azon, hogyan is tálaljuk azokat. Összegyűjtöttem néhány szépséges asztalt. Némelyik egyszerűségében elragadó, a másik pedig díszektől roskadozva pompázik. Mindkét véglet - és ami közte van - elfogadott és helyén való karácsonykor. Amire azért vigyázzunk: a szépség ne menjen a praktikum rovására, legyen hely kényelmesen kínálni és étkezni.
















 
A képek forrásai:
http://dekorella.hu
http://otthonokeskertek.hu
http://praktikus.info
http://nemcsakkaracsony.blogspot.com
http://www.nlcafe.hu/adventi_dekoracio
 http://tvsetnews.org/12-christmas-table-decoration-ideas.html


December 21.

Ideje beszerezni az ünnepi menü utolsó hozzávalóit is. Ebben az évben úgy alakult, hogy szűkebb családi körben ünnepeljük a Szent Estét itt nálunk, így én készítek vacsorát. Lazacot fogok sütni zöldség körettel (spenóttal), persze lesz leves és desszert is, de ezek még kérdésesek - minden lista és tervezés ellenére. :)
Egyébként a hagyományos családi menü minden karácsonykor pulyka, amit idén 25-én anyukám fog elkészíteni ebédre. Az egyik kedvenc ételem, séf nagybátyám készítette nekünk először sok évvel ezelőtt.

Nevét nem tudom, így mi csak karácsonyi pulykának hívjuk.
Pulykamellet és combot befűszerezve (só, bors), szalonnával megtűzdelve megsütöm. Ha elkészült, a pecsenyelét is felhasználva besamel mártást készítek (só, bors, szerecsendió kerül még bele). Diót aprítok és megpirítom. Egy szilvabefőttet megbolondítok némi rummal. Sajtot (trappista) reszelek egy tálba. 
A tálalás pedig a következő: a hússzeletekre kanalazom a mártást, szórok rá sajtot és diót. Mellé néhány szem szilvát és burgonyapürét szolgálok fel.
Nem túl bonyolult, mégis ünnepi és nagyon finom étel. Ha még nem tudod mit készíts karácsonykor, ezt bátran ajánlom.


December 20.

Elkezdődött a téli szünet és idén olyan szerencsés vagyok, hogy minden kötelezettségemet letudtam mostanra. Így a maradék időmet a gyerekeimnek és a karácsonyi készülődésnek szentelhetem. Persze ma a reggeli tea mellett megírom az újabb listát, hogy minden időben kész legyen (sütés, főzés, rámolás). Így lehet, hogy be tudok még iktatni egy-két olyan dolgot, amit majd csak januárban terveztem megcsinálni. De a lényeg, hogy tegnap megvettük az utolsó ajándékot is, már csak a csomagolás van hátra. Így idén legalább jut idő majd arra is, hogy tényleg szép legyen. Összegyűjtöttem néhány nekem tetszőt. (A végére került néhány színesebb is, de azért sejthető, hogy nálunk milyen várható.)






Utóbbi három forrása, további sok ötlet mellett.