... két borzalmasan rossz képen tudom megmutatni nektek, kik jönnek még velem holnap szép fővárosunkba.
Ők itt kérem szépen Anka és Boldi.
Jövő héten fényképezkednek és bemutatkoznak illő módon is, megígérem. :)
Ciróka
Jámbor és Bársony után bemutatom nektek Cirókát, a cicát.
Nevéhez hűen, nagyon odavan érte, ha cirógatják, szeretgetik és bizton állíthatom, meghálálja a szeretet.
Íme, itt vannak együtt:
Hamarosan kapható lesz a Meskán és a webshopban is.
Addig is jelenkezhettek érte e-mailben.
(elérhetőségem a kapcsolat fül mögött)
Ez is, az is
Még nem is mondtam, mennyire jó volt megint a WAMP. Nagyon! :)
El is fogyott az összes plüss maci és nyuszi, így most ezek a barnák vannak: frissek, ropogósak.
Bár hasonlónak készültek, mégis egész másnak látom mindegyiket. Persze lehet, hogy ezt csak a kritikus alkotó szeme mondatja velem... De mégis: egészen mások mind!
Azért itt van egy kép a standról, hogy ez se maradjon el.
Aztán megszületett az első baba-galamb. Emlékeztek még a gerle párra, akik a nyáron örök hűséget esküdtek egymásnak? Lassan megérkezik szerelmük gyümölcse. Nekik készült a pici tubi.
(Amíg nem kerül igazi családjába, a nénikéje vigyáz rá.)
Végül "hozott anyagból" - némiképp bele kontárkodva mások dolgába - készítettem egy kisebb és egy nagyobb pipere táskát és egy irattartót. A piperéket kész szabásminta szerint varrtam, az irattartót pedig "bele vágok, majd lesz valami" módszerrel. Összességében elégedett vagyok velük, különös tekintettel arra, hogy nincs gyakorlatom az ilyen jellegű munkákban.
Mindenesetre nagy szeretettel készítettem, mert tudom, hogy a gazdájának kedves emlékeket hordoz ez az anyag.
Ribizli...
Ismeritek Katát és az ő ribizlifotóit?
Küldött nekem egy képet Lizáról a madaraim társaságában. :)
Köszönöm!
És itt egy másik, máshonnan, ahol a cicák a főszereplők.
Azt kell mondjam: jó dolguk van! :)
Ha vasárnap, akkor WAMP!
Ebben a hónapban a divaté a főszerep a WAMP-on.
Így aztán a plüss macik és nyuszik bohém elaganciával készülődnek, kisebb testvérkéik feltűnő színekben indulnak útnak.
Persze lesznek nyakláncok, kitűzők, hajcsatok is, hogy magunkat is divatba hozhassuk!
Szeretettel várunk tehát mindenkit holnap,
március 20-án 10-18 óráig a Millenáris B csarnokában
az első tavaszi WAMP-on!
Az igazi
"- Mi az, hogy "igazi"?- kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt.
- Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az, hogy ,,igazi" az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. - felelte Bőr-lovacska. - Az, hogy ,,igazi" vagy az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igazi.
- Nem fáj az? - kérdezte Bársony-nyuszi.
- Nem fáj az? - kérdezte Bársony-nyuszi.
- Néha fáj. - mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. - De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik - mondta Bőr-lovacska - csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd lekopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden izületed lötyög. De ha igazi vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azok szemében akik úgyse értenek semmit."
(Margery Williams: A Bársony-nyuszi)
Útra készek a madárkák
A nyertes pedig Tímel. Gratulálok!
Hamarosan röppennek hozzád.
Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy velem játszott. Aki szeretne hasonló madarakat, az látogasson ki vasárnap a WAMP-ra, vagy keressen meg e-mailben.
Akik most gazdára várnak:
Áprilisban pedig újdonságért lehet játszani, akkor már a húsvét jegyében.
Visszavárok mindenkit akkor is! :)
Itt van hát!
Örültök ugye ti is? Ezer ágra süt a nap, melegszik a levegő, szekrényben marad a téli kabát. Kezdődhet a tavaszi nagytakarítás, pumpálhatjuk a biciklik kerekeit, előszedhetjük a gereblyét, ásót, kezdődhet a veteményezés, felszerelhetjük a hintát a gyerekeknek. És mindezekhez van újra energiánk és kedvünk. Azt kell mondjam, csodás dolog ez a tavasz! Talán ez az évszak hozza leggyorsabban a változást. Egyik napról a másikra újulunk meg a természettel együtt, zenghet a szívünk...
A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.
Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.
Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.
Barna patakja napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szived?
(Áprily Lajos: Március )
Hajba vele!
Lassan kibújunk, kibújhatunk a sapkák alól, és hogy a csintalan tavaszi szél ne borzolja össze tincseinket, célszerű néhány hajcsatot beszerezni.
Aki nem szereti a nagyobb, feltűnő darabokat, azoknak ajánlom a kicsi, szolid szívecskéket.
Pici lánykák haját is biztosan tartja.
Merész cica barátoknak pedig ezt javaslom:
(Vörös bundával is kapható, de bármilyennel rendelhető.)
Megvásárolhatóak, megrendelhetőek.
Elérhetőségeim a kapcsolat fül mögött.
Vibráló égbolt
Nem tudom, mondtam-e már, vagy esetleg rájöttetek magatoktól: én a kékes, lilás árnyalatokat részesítem előnyben, ha saját magamról van szó. Szívesen dolgozom a többi színnel is - sőt, általában más színeket használok a figuráimhoz -, de ha valaki a gardróbomba nézne, főként hideg színeket, kékeket, lilákat és kevés zöldet látna a fekete mellett.
Most tehát egy szívemnek, szememnek igen kedves összeállítást mutatok, a tavaszi égboltot idézve.
Kitűzőket, hajcsatokat, nyakláncokat készítettem a kokárdáknál már bemutatott kaméliák formájában.
Megvásárolhatóak, megrendelhetőek.
Elérhetőségeim a kapcsolat fül mögött.
********************************************************
A játék még mindig tart a madárkákért.
Vagy válogathattok a még meglévő kínálatból.
Hétfői hangulat
Mivel alapvetően ez egy blog, úgy gondoltam újra "blogosítom" kissé - úgyis hamarosan elkészül a honlap. Így most, hogy ne csak a munkáról essen szó, elmesélem miért is van ma olyan jó kedvem.
Igen egyszerű oka van: krumplis pogácsát sütöttem. De nem akárhogyan ám, hanem nagyanyám receptje szerint. És innen származik a nagy öröm. Megosztom veletek, és rögtön megértitek.
"Fölteszel egy fazék krumlit héjában főni.
Még forrón átnyomod krumlinyomón, és annyi lisztet teszel hozzá, amennyit fölvesz. Ne legyen túl kemény, de lágy se. Sózd meg és annyi zsírt gyúrjál bele, amennyi kell. Én két evőkanállal szoktam (!)..."
Még forrón átnyomod krumlinyomón, és annyi lisztet teszel hozzá, amennyit fölvesz. Ne legyen túl kemény, de lágy se. Sózd meg és annyi zsírt gyúrjál bele, amennyi kell. Én két evőkanállal szoktam (!)..."
A többit már magamtól is kitaláltam, kinyújtottam úgy, hogy ne legyen túl vékony, de vastag se, kiszaggattam és megsütöttem megfelelő hőmérsékleten olyanra, hogy ne legyen túl világos, de sötét se.
(Megjegyzem a fent leírt mennyiségből kétszer annyi lesz, mint ami a képen látható, mikor fotóztam a másik fele még sült, illetve várt a sorára. ;))
És azt kell mondjam: ez a tökéletes recept!
Egyrészt nagyon finom lett. Másrész végig mosolyogtam a készítés során. Semmi szükség grammokra és decikre, az csak korlátozza az ember kreativitását, ráadásul végig figyelni kell, nehogy kihagyjak valamit. Így azonban bátran szárnyalhat a képzelet, a pogácsa pedig tökéletes lesz így "gondolom formán".
(Tárkonyos raguleves mellé készült. Jó párosítás!)
(Tárkonyos raguleves mellé készült. Jó párosítás!)
Nemzeti színekben
Nem tagadhatom meg önmagam, hiszen azért készítem kézzel, egyenként megvarrva munkáimat, mert azt szeretném, hogy más legyen, mint a többi. Miért ne lehetne a kokárda is más, mint a megszokott? Sőt, nem is muszáj a kabátra tűzni.
Lehet például a haj ékessége is:
Vagy kerülhet az ujjunkra:
Aki pedig mégis kitűzve viselné, annak sem kell feltétlenül a szalaggal beérnie:
(Mostanra kiderült, hogy ez a kifordított verzió, helyesen a zöld van kívül, a piros pedig belül! Itt a bizonyíték!)
Ha szeretnéd közülük bármelyiket, írj egy hozzászólást, vagy e-mailt.
Ma van a napja!
Játsszatok velem itt vagy a facebookon, esetleg mindkét helyen!
Amit nyerhettek: ez a madaras, tavasz csalogató dísz.
Csupán annyit kérek cserébe:
Szólj hozzá ehhez a bejegyzéshez, hogy tudjam, játszol érte. (Ha megosztod a blogodon, azt külön köszönöm, de nem feltétele a játéknak.)
Sorsolás március 16-án délben.
Több képet itt találtok.
Színes pamut anyagokból varrtam ezeket a madárkákat. Kérheted így, hosszú - 55 cm-es - mobilként, vagy három darabban, hogy külön függeszthesd fel.
Füst- és kisállat mentes, egészséges környezetben készült.
Boldog tavaszt mindenkinek!
Mert ma van az első napja és én már annyira vártam! És még a nap is felragyogott, és a levegő is melegszik!
Éljen! Éljen!
(Tudom, lehet még hó, meg hideg, de azért egyre szebb napok jönnek, ami valljuk be: mindannyiunk lelkének nagyon kell már!)
Ideje lassan a kertet rendezgetni, magokat szórni az ültető ládákba, megtervezni, minek hol lesz idén a helye. Tisztelet azoknak, akik ezen már túl vannak és a hosszú téli estéken megrajzolgatták a nyáron buja ágyások terveit. Volt, hogy én is, de azért még most sem vagyok elkésve...
Egyre gyakrabban ragadok kint az udvaron csak ácsorogva, és lelki szemeiem előtt már virítanak az új virágágyások, harsog a paradicsom pirossága a veteményesben, szél járja át a még el sem ültetett bokrok ágait, s mindezek körül száz meg száz kis rovar szorgoskodik.
Ilyenkor érzem, ahogy megindul az energia a testemben, hálás vagyok mindenért és tudván tudom, hogy bármire képes vagyok!
Képzeljétek csak el ti is! Ugye, milyen felemelő érzés?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)