Körkérdés

Hogy tetszik? Érdemes még varrnom belőle? Mindenféle tarkákat, meg nem olyan tarkákat szeretnék. A terv szerint nem akasztót kap, hanem kulcstartó lesz rajta. Bár lehet, hogy lesznek akasztósok is...


Emlékeztek még ezekre a macikra? Még karácsonykor készültek. Dísznek, ezért filcből. Viszont a filc hiába szuper anyag, és jó vele dolgozni, a használat során nagyon kopik és nemezesedik, ezért kulcstartónak szerintem nem jó. Ezért lenne pamutból...
Mi a véleményetek? Ahogy közelednek a vásárok, egyre fogy az idő, ezért már csak olyat varrok, ami "piacképes". Várom a reakcióitokat!

Készülnek

a sütik. Ez itt még mindig nem az összes...



Persze közben azért készül néhány díszdoboz is, csak hogy változatosabb legyen a programom. :)


Születtek a babáknak is új játékok.



Mostmár elmondhatom, én is megyek majd a Goubára!!! :D Például ezeket is oda viszem.
Eddig sem titok volt, csak amíg nem volt biztos, nem akartam előre inni a medve bőrére. Az időpontot még nem igazolták vissza, de ha meglesz feltétlenül szólok! ;)

És mégegy jó hírem van. Megkeresett az Air Design tulajdonosa, és megkért vigyek el hozzájuk pár nosztalgia stílusú termékemet. Így hamarosan náluk is ott lesznek az alkotásaim. Nagyon örülök neki! Igazán megtisztelő, mert gyönyörű igényes bolt. Álmaimban pont egy ilyen szerepel...


Mindig gondban voltam, melyik vonalat erősítsem, vigyem tovább: inkább a játékokat, vagy a nosztalgikus vonalat? Úgy látszik megférnek egymás mellett. Ha nem is egy vásári asztalon, de itthon és a fejemben mindenképp! :)

Tovább élnek :)

Emlékeztek még a gombáimra. Nagyon jó helyre kerültek néhányan...
Ilyen gyönyörű fotók szereplői lesznek/lettek Boginál.

Egy tündéri erdei manó vigyáz rájuk. :)


Van olyan is




amit sikerült befejeznem. :)
Egy kiságyra/járókára készült városka. Az alapját egy kiságyra való fejvédő adta, amit a megrendelőtől kaptam hozzá.

(A fotók minőségét inkább nem is kommentálom...)



Az ajtók mögött - amik pici tépőzárral záródnak - IKEÁ-s állatkák kukucskálnak, hogy legyen egy kis felfedeznivalója az apró kezeknek, szemeknek...


Itt még eredeti állapotában...

Azért is

dícsérni fogom!
Hátha olyan, mint a gyerekek, és akkor megjavul. Naná, hogy az időjárás...
Nem volt könnyű, de megvan:
alig van por a házban, három nap alatt sem söpörtem annyit, amennyi máskor egy délelőtt alatt gyűlik össze;
G-nek nem viszket a szeme, ami már egy ideje elkezdődött, mivel pollenallergiás;
 mivel nem tudunk kimenni, és udvaron szaladgálásra "pazarolni" az időt, lehet varrni végtelenítve.
Na, erről ennyit! Most várom a javulást!
(Tegnap estefelé egyébként négyszer is láttam KÉK eget! :))

Egyébként falvédő készül újra. Fotózni ugyan nem lehet, de mutatok házikókat, amik rajta lesznek...



...meg még állatkert (gorilla kisgorillával!), tűzoltóautó, fán rekedt cicához robogva. Csupa érdekes dolog, Samu összes kedvenc témája egy képbe sürítve. :) Nagyon szeretem készíteni, főleg, hogy mindent "körbe firkálhatok" fekete cérnával...

Van úgy...

..., hogy az árnyat adó, madárdalos, tavaszillatú erdő világos nappal is félelmetessé válik.

Kép innen. Azért is napsütéses! :)

Tegnap kétszer is autóztunk erdőkön keresztül oda-vissza. Első alkalommal láttam a rengeteg letördelt gallyat, leveleket, itt-ott nagyobb ágakat. Visszafelé - fél óra múlva - már egy kidőlt fa feküdt keresztben az úton. Vélhetően akkor borult oda, mikor mi elmentük ott, mert már voltak fűrészes emberek, akik megtisztították az utat.
Következő alkalommal már csak a fákat figyeltem, ahogy arra, sőt tovább mentünk. Elszomorító látvány volt, ahogy sorra hatalmas kidőlt fákat láttunk az út mentén, olykor néhány méterenként.
Pedig mi még szerencsések vagyunk, nincs folyónk, ami kiöntött volna minket otthonainkból...

Aki pedig tényleg szörnyű helyzetben van, azon segítsünk mindannyian!
http://www.nsv.hu/  Ez a Nemzeti Segélyvonal weblapja.
A 2010 májusi ítéletidő áldozatainak megsegítésére a 1752-t hívva 250 Ft-tal támogathatjuk őket.

Eső előtt, eső után...

Mostanában egy csapat feketerigó jár hozzánk falatozni.

Most eső után pedig csigából van rengeteg. (Őket könnyebb lekapni...:))


Ide kapcsolódik: Egyik nap a 3 éves is talált egy apró csigaházat, odavitte a Nagyhoz és azt mondta: "Ezt nehogy megfogd! Mert mérget köp..."

És hogy én is szellemes legyek, megmutatom, hogyan lesz a kukoricából tengeri:

Az ott egy rendes nagy almafa, viszonyítási alapnak...

Nálam...

...így kezdődik közel 100 darab süti készítése.
Igen, a látszat ellenére, ezek nem a maradék cafatok...:)


Nem mondom, hogy holnap mutatom a teljes kész kollekciót, mert ez már nem egy napos munka. Hamarosan... :)

Végre újra egyenesben...

Meggyógyultunk, és nagy változások előtt állunk, de ezekről még korai lenne írni.
Csak annyit, hogy nagyon boldog és tervekkel, reményekkel teli vagyok.  :D
Készültek új Rézik, meg egy pupu is, már gyülekeznek a Meskán.



Változás - hogyan tovább?

Makay Anikó írásaiból ollóztam össze egy szép hosszú bejegyzést. Nekem most ez kell! Hátha másnak is hasznos... Én magam, pedig úgysem tudom így megfogalmazni és összefoglalni...

 "Sok helyen olvasom, sok helyen hallom azt a véleményt, hogy új világ születik. Egyre több ember kíván és képes felébredni a régi mintákból, a régi fájdalmakból és problémákból. Furcsa módon a problémák zömét már készen kaptuk. Ha te sem vagy még 120 talán 220 vagy 2200 évesnél idősebb, akkor te is beleszülettél egy háborús, versenyzős, szégyennel, bűntudattal teleszórt világba. Rendben, azért mi is tettünk hozzá bőségesen. Ugyanabból még többet csináltunk.

Most pedig mintha minden a tetőpontjára hágna... Így van ez? Vagy csak nem elég széles a látóhatárom?

A régi már nem működik, összeomlóban van, nézd csak meg a gazdasági rendszereket, a pénzügyi világot. Toldozgatás-foldozgatás. Itt is lyukas, meg ott is. A romok alól új élet születik.

Gyakran összeomlóban van az emberek magánélete is mert, már nem kívánják tovább hazugság, hamisság-alapon működtetni.

Gyakran nem kérdés, hogy meg kell állni, mert új és gyógyíthatatlan betegségek kerülnek a felszínre. Talán hangzatos latin nevet is kapnak, de az orvos széttárja a kezét. A tudomány mai állása szerint... és itt vérmérséklet szerinti a befejezés. 'Fingjuk sincs', ahogy kedves ismerősöm szokta tolmácsolni a sokkal szakszerűbb magyarázatokat arról, hogy meddig terjed a tudományos megértés.

Lendületben van az új világ születése-ha egyáltalán mondhatom ezt a nagyzolós kifejezést. Onnan látom- nagy meglepődéssel-, hogy tisztán materiális alapon álló ismerősöm szájából ezt hallom: a világ problémáit nem a politikusok fogják megoldani, itt tudatosság-váltásra van szükség.

Hűha. Lendületet kapott a változás. Már nem lehet pár föld fölött járó elszállt 'ezo-izére' mutogatni.

De hogy megy ez a tudatosság-váltás? Holnap, mikor kikelek az ágyból, már tudatosabb leszek? Bárcsak így lenne.

Sokkal gyakorlatiasabb ez annál:

Talán te is eljutottál arra a pontra az életed egyik-másik területén, hogy most már mindegy, ha omolni kell, omoljon... de hadd derüljön ki végre az igazság. És nem éred be kevesebbel.

Én is eljutottam. Omlott is. Ami igazságra épült, kibírta. A többi nem. Ami hazugságra/tévedésre, az bukott. Fájt. Elvesztek régi minták. Látom, hogy amúgy sem működött. Látom, hogy tévedésre épült. Ne sajnáljam, nem volt jó. Szabad lettem.
De akkor hogyan tovább? Mire való ez a nagy szabadság? Csupa lehetőség.
Most már nem érem be kevesebbel. De hogyan tovább?

Ez a kérdés, ami választ kíván. Jó, ez elveszett, tőle elváltam, innen meg kirúgtak. a tudomány szerint meg nem jutok sehova, de nincs időm kivárni, míg feltalálják. És akkor most hogyan tovább?

Vegyem kezembe az életem?

Szép. Szép gondolat. Olvastam már róla vagy száz önfejlesztő könyvet. Mindenkinek van hozzá kiváló ötlete, hogy mit kellene csinálnom. De nem értitek? Elég kreatív vagyok, hogy újabb mintákat gyártsak. Most nem akarom lecserélni a régieket ugyanolyan minőségű, csak csillogóbb vagy színesebb kivitelű -nem működőekre.
De akkor hogyan tovább?

Még egy sejt megújítása sem tőlem függ. Úgy tűnik elég hülye lehetek hozzá, mert ha rajtam múlik, egy darabot se tudok megújítani, kicserélni. Elvégre nem egy villanykörte kicseréléséről beszélünk.

És a világ többi dolgába, a 'nagyok dolgába' még bele sem szagoltam. A háborúk, meg a Föld megmentése és a többi.
Akkor, hogyan tovább?

Ha rabja vagyok egy életmintának, akkor elég korlátozottak a lehetőségek. A félelem motiválja minden lépésemet.

Ha kiszabadulok belőle, akkor kitárul a lehetőségek sora. A szabadság motiválja a lépéseimet.
És ebből a sokból melyik az enyém? Melyik az én utam?
A rossz hír az, hogy nem mondhatja meg nekem senki.
A jó hír az, hogy nem mondhatja meg nekem senki.
Rossz hír akkor, ha másra akarom bízni az életemet és a sorsomat, beleértve a problémáim megoldását is.
Jó hír akkor, ha hajlandó vagyok saját magam felfedezni, hogy nekem mi működik. És hajlandó vagyok részt venni az életem teremtésében.

Rossz hír másoknak is, mert tudomásul kell venniük, hogy nem segíthetnek a 'segítség' hagyományos értelmében (pontosabban nem oldhatnak meg semmit sem helyettem, sőt még jó tanáccsal se tudnak ellátni)
Jó hír másoknak is, mert a legnagyobb segítség, amit adhatnak, hogy meghagynak a szabadságomban, és abban segítenek, amit azért választottam, mert jó nekem.

Rossz hír mindenkinek, aki a befolyása alatt kíván engem tartani. Vagy még konkrétabban: azoknak, akik félelemben kívánnak engem tartani. Legyenek ők az élet bármely területéről valók.
Jó hír mindenkinek, aki annak örül és támogat benne, hogy megtaláljam az erőmet, hogy meggyógyuljak, hogy egésszé és szabaddá váljak.
Rossz hír, hogy nem hibázhatok. Rossz hír ez mindenkinek, aki a bűntudattal kívánt engem sakkban tartani.
Jó hír, hogy nem hibázhatok. Megkönnyebbülés. Mert nincs senkinél olyan mérce, amit meg kellene ugranom. Csak én tudhatom, hogy jó-e nekem vagy sem.

Jó hír, hogy ez a folyamat nem visszafordítható.
Ez jó hír mindenkinek, még annak is, aki most még nem látja annak. Jó hír, mert egy csodálatos öntudatra ébredési folyamat zajlik. Sosem volt ennyi lehetőség erre az ismert történelmünk során.

Sosem volt ennyi lehetőség arra, hogy letegyük azokat a régi, használhatatlan és/vagy félelem-mintákat. Sosem volt ennyi támogatás és eszköz minderre. Különleges korban élünk. Most van itt az ideje, hogy levegyük a lámpaernyőt a lényünkről. És felragyoghasson a valódi lényünk.

Azzal kezdődik, hogy letesszük a régi szerepeket. És hajlandók vagyunk 'nem tudni', hogy feltárulhasson minden lehetőség.
És azzal folytatódik, hogy megtanulunk másképp választani ebből a sokból.
Mostanában lépten-nyomon belebotlom a kérdésbe, 'vajon szereti-e az ember, amit csinál?'

Éppen ezért összegyűjtöttem pár szempontot.
- (...) a véleményem röviden: nem egyszerűen fontos, hanem létfontosságú. A saját és a velem-belső-utazók tapasztalatát is összegezve ugyanoda jutok: vagy szeresd meg, vagy hagyd abba, és fordulj ki onnan, mert zsákutca. Most is az, 20 év múlva is az lesz, csak addigra már belegyalogoltál jó mélyre...
Szerencsés az, aki ösztönösen felismeri a zsákutcát. A többieknek marad a tudatos élet és döntéshozás.

-Készülök arra, hogy nemsokára találkozzam Brandon Bays-zel (tőle lehet a belső utazást tanulni) azért, hogy terapeutaságom rendes karbantartásaként részt vegyek a kurzusán. Ő az egyik legnyilvánvalóbb példája (a tudatos választó) számomra annak, hogy valaki szereti, amit csinál. Várjunk csak... Talán nem is jó igazából ez a kifejezés. EGY azzal, amit csinál... nem kérdés, hogy belead-e mindent. Naná. Nem marad ki semmi. A szeretet meg egyszerűen átsugárzik rajta, és mindenen, amivel kapcsolatba kerül.

-Átsugárzik a szeretet... A művészetterápiás oldalam nyitó cikkének is ez az egyik legfőbb gondolata: ha a művészeted örömöt okoz neked, és élvezettel csinálod, akkor a kész műben is meg fog mutatkozni. A szenvedésért nem kapsz jutalompontokat.

-Kedves ismerősöm említette a minap: "Azért jó festeni, mert az anyag nem beszél vissza." Van ennek a kijelentésnek egy olyan értelmezése is, hogy végre van itt valami, amivel nem kell küzdeni: az anyag tökéletesen elfogadja az alkotó kezet.

Erről jut eszembe... tényleg... akik jóban vannak az anyaggal, a megmunkálandó, a formálható-formálandó anyaggal, azok a tökéletes elfogadást szeretik benne a legjobban. Nem kell neki magyarázni, megértetni, meggyőzni, kompromisszumot kötni, felmagasztalni... stb. Tökéletes elfogadás, azaz feltétel nélküli szeretet.

Így tanítja az anyag a legértékesebbet, ami tanítható...
(jó, jó, nem tanítható így sem... de mondj rá jobb szót...)

Nem csoda, hogy ki lehet gyógyulni a szívbetegségből, stresszből, és egyéb nyűgökből... például festés által.

Ha te is olyan vagy mint én-mármint, hogy szereted jól csinálni a dolgokat... mit jól, inkább tökéletesen-, akkor tudod miről beszélek. Ahogy az ember jobban és jobban kívánja tenni a dolgát, bizony belefut ebbe a szenvedős történetbe.

Például abba, hogy hatalmas energiával és erőlködéssel próbálkozunk azzal, hogy megváltoztassuk magunkat vagy a világot. Néhányan mindkettővel megpróbálkoznak. Hűű, ez még súlyosabb... Észrevetted, hogy minél több erőfeszítéssel dolgozunk a jobbításon, az annál több szenvedéshez vezet?
Szerinted van értelme a szenvedésnek?
Szerintem semmi.
Persze erre amúgy akkor szoktam rájönni, amikor ismét túl vagyok egy ilyen jobbítsunk-a-világon-és-magunkon rohamon. NEM MEGY. Ilyenkor rájövök, hogy mit is kívánok tenni: átalakítani magamat és a környezetemet a saját szájam íze szerint. Nyilván abból indulok ki, hogy majd én tudom, hogy mi a jó, mi a rossz.... sőt tovább megyek, még azt is elhiszem, hogy másnak is megmondhatom. Rosszabb esetben mégcsak nem is mondom meg, hanem csak elvárom tőle. Elvárom tőle, hogyan viselkedjen, mit mondjon, mit ne mondjon... Elvárom magamtól, aztán a világtól is.
Mi az eredménye? Se én nem tudom teljesíteni az elvárásomat, se a világ... Háát... ez elég gáz. Úgy tűnik, ez tökéletes recept a szenvedéshez.
De mire jó?

Ez itt a reklám helye...

Én biztosan nem tudom kihasználni ezt a jó kis lehetőséget, de hátha valakinek jól jön...
Idézem a hírlevelet, amit kaptam:

"Holnaptól rendkívüli akció a Mesebolt üzleteiben!

2009-es raktáron lévő és újonnan érkezett amerikai patchwork anyagainkat szenzációs áron, akár 50% kedvezménnyel vásárolhatja meg! Ízelítő kínálatunkból:
Michael Miller, Marcus Brothers, Stof stb. gyerek mintás, apró virágos és retro anyagok 3300Ft/m helyett 1650Ft/m áron kaphatók!
Az új Hoffman Bali Batik anyagokat 3600ft helyett 2890Ft/m áron vásárolhatja meg!
Megérkezett az új Stof kollekció!
Aurifil akció!
Az utóbbi években a világ egyik legkedveltebb patchwork tűző cérnájává vált az Aurifil! Most néhán y világírű foltvarró elkészítette saját Aurifil kollekcióját, amit a gyártó dekoratív dobozba csomagolt! Nyáreleji akciónkban ezekből a kollekciókból kínálunk néhányat rendkívül kedvező áron, akár több mint 20% kedvezménnyel!
Az Üllői úti üzletünkben leáraztunk néhány tucat japán patchwork könyvet! Ezeket most 20-30-50% kedvezménnyel vásárolhatja meg.
Fenti akcióink csak a készlet erejéig érvényesek!"

Remélem valaki hasznát veszi!

Újra itt vagyok...

Bocsánat mindenkitől, hogy nem válaszoltam az előző bejegyzés megjegyzéseire, de pénteken elvittük nagyobbik kisfiunkat köhögés, láz miatt orvoshoz, és kiderült, hogy tüdőgyulladás. Irány a kórház, röntgen, stb... Bent fogtak minket, intravénásan kapta az antibiotikumot és infúziót. Tegnap haza jöhettünk.
Nem akarok senkit ijesztgetni, már jól van, nagyon vidám, futkosna is, ha hagynám. Kicsit még sápadtka, meg le is adott pár kilót, de amúgy rendben. Szóval most leginkább ez köt le, nem a cérna, meg a tű. Arról nem is beszélve, hogy a picit nem láttam péntektől tegnapig... Úgyhogy most övék minden percem! De azért gondolok rátok! :)